rss

Ferrari F50 Sportkocsi

Ferrari F50 sportkocsi

Ferrari F50 Sportkocsi

Az első különleges sorozatú Ferrari a 288 GTO volt. Mely a legendás 250 GTO után 22 év múlva jelent meg, amely egyike volt az utolsó nagy Ferrariknak amelyek egyszerre voltak verseny és közúti autók egyben. Mint az elődje, a 288 GTO-t is versenyzésre tervezték. Ezúttal B csoportos rally volt a célpont, öt különböző GTO készült el. Sajnos, a B csoport sorozata véget ért 1987-ben anélkül, hogy a 288 GTO valaha is versenyzett volna.

A Ferrari 288 GTO motiválta 288 GTO Evoluzione-t, ami egy erősen módosított változata volt, mely alapjául szolgált a következő generációnak a Ferrari F40-nek. Az autó a Ferrari 40. évfordulójára készült el. Tele volt verseny technológiával, beleértve a kettős IHI turbófeltöltőt, a kevlárral megerősített acél vázszerkezetet és kompozit karosszériát. Követve a versenyautó hagyományokat, kevés komfortot kínált a Ferrari F40. Nem volt sem rádió, szőnyegek, elektromos ablakemelő.

Az F40 volt a leggyorsabb utcai autó 1987-ben. Teljesítmény adatai, 0-100km/h-ra gyorsulása és végsebessége minden vetélytársét felülmúlta, még jó pár évvel gyártása után is. Kezdetben csak 279 autót terveztek építeni, de a nagy kereslet miatt több mint 1300 példányt adtak el.

A Ferrari 50. évfordulója alkalmából, egy másik korlátozott példányszámú szuper kocsit tervezett a Ferrari F50-et. Követve az előd hagyományait, nem volt könnyű feladat lenyűgözőbb autót építeni mint az F40. Formula-1 technológiával látták el az autót. Ilyen esetben a Ferrari nem tett kompromisszumot az autó tervezése során.

A Ferrari F50 alapját egy szénszálas váz alkotta, mely magában foglalta a belső gumi-összetételű üzemanyagtartályt. A felfüggesztési pontokat mint a motor / sebességváltó egység és az első felfüggesztés, alumínium betétekkel biztosították. A hátsó válaszfal mögött, a motor és a sebességváltó egység szerkezeti stabilitást nyújtott, lehetővé téve a vázszerkezet egy részének az eltávolítását. A hátsó felfüggesztés közvetlenül a motor és sebességváltó egységhez kapcsolódott.

A Ferrari F50 felfüggesztése dupla kereszt lengőkaros, belső csillapítású és rugós. A csillapítás egy olyan terület, ahol a felfüggesztés remekel, különösen a rendelkezésre álló technológiát figyelembe véve. Elektronikus lengéscsillapító egységek folyamatosan módosítják a csillapítás szintjét, hogy megfeleljen az F50 által nyújtott elvárásoknak. Az elektronikus vezérlőegység (ECU) irányítja a csillapítót valós időben nyomon követve az oldalirányú, hosszirányú gyorsulást és a kormányzási szöget, hogy kiválassza az optimális mértékű csillapítás.

Egy ilyen rendszer csökkenti a karosszéria dőlését és stabilizálja az aerodinamikát az autó körül. Az elektronikus csillapítási rendszert, amit a Ferrari F50-ben alkalmaztak még jelenleg is használják rendszeresen a Ferrarikba, beleértve a 575M Maranello-t is.
Közvetlen kapcsolat a Ferrari F50-es felfüggesztésével pontos kerékmozgást tesz lehetővé. Ez a kapcsolat határozott és pontos vezetést kínálnak anélkül, hogy veszélyeztetnék a sofőr kényelmét.

A fékrendszer is kiemelkedő a Ferrari F50-ben, Brembo perforált tárcsákat használtak négy-dugattyús alumínium féknyergekkel. Olyan erősek a fékek az autóban, hogy nem volt szükség blokkolásgátló rendszere sem.

Mind a 288 GTO-ban és a Ferrari F40-ben turbófeltöltős V8 motor funkcionált. A Ferrari F50-ben használt motor más, mint az elődökben lévők, mivel a motort az 1994-es Ferrari 412 T Forma-1-es autó motorja motiválta. Ez egy keskeny szögű V12-es, amelyik nagyon hasonló az 1994-es 412T-hez. A Ferrari F50-es változat nagyobb kapacitású 4.7 literes, mely nagyobb nyomatékot és jobb vezethetőséget kínál.

A blokk maga öntött vasból, a hengerfejek pedig alumíniumból készültek. A motor mögött van egy magnézium olaj egység és egy hosszirányú váltómű. Az olaj egység biztosítja az összeköttetést a felfüggesztés között, mely szerves részét képezi a motor száraz karter rendszerének.

A Pininfarina felelős az F50 kialakításáért, a szélcsatorna eredmények nagymértékben formálták mind a roadster és a kupé változatát is. A kaszni teljesen kompozit szénszálas, különleges kevlár és Nomex méhsejt szerkezetű.

Sokan az F50 projektet egyfajta kisebb kudarcként értékelték. A Ferrari F50 nem kapott verseny programot, és soha nem állított fel olyan precedens teljesítményt mint az elődje az F40-es.

Ferrari F50 Sportkocsi Műszaki Adatok:
Gyártás Kezdete: 1995
Motor: 65º V12
Hengerűrtartalom: 4698cm3
Teljesítmény: 520LE / 382KW @ 8500rpm
Nyomaték: 470Nm @ 6500rpm
Váltó: 6 sebességes kézi
Maximális fordulatszám: 9000rpm
Gyorsulás 0-100km/h: 3.7 másodperc
Gyorsulás 1/4 mérföld: 12.1 másodperc @ 198km/h
Végsebesség: 325km/h
Súly: 1230kg
Ár: 555.000$

Title1 Selected
Title1




,

Megjegyzés írása

Be kell jelentkezned, hogy megjegyzést írj!